Az oldal frissítve volt: 2024.02.01.
Okra, bámia (Abelmoschus esculentus)
Okra az afrikai zöldség
Zöldségünk a Nílus felső folyása mentén vadon tenyészik, Észak-Afrikában már évezredek óta termesztik, Amerikába a rabszolgák vitték magukkal, Magyarországon pedig szinte nem is ismerik.
Mára a szubtrópusi területek és a mediterrán vidék kedvelt és naponta fogyasztott zöldség- és fűszernövénye. Hazánkban még okozhat nehézséget a beszerzése, egyelőre különlegességnek számít, már csak azért is, mert nem terem minden bokorban. Ez főleg finnyássága miatt van így, hidegben ugyanis nem hajlandó fejlődni. Nagy hőigényű és hosszú tenyészidejű növényként optimálisan tőlünk délebbre termeszthető, de mi is próbálkozhatunk nevelésével.
Fóliában könnyen nevelhető, de a szabadban is érdemes már vele próbálkozni az egyre melegedő időjárás miatt!
Fóliába magját május elején érdemes vetni, szabadföldbe május végétől, június közepéig! Víz és tápanyag igényes növény!
Magja jelenleg nem kapható, kifogyott!
A következő 2 fajta lesz belőle, felszaporitás alatt van:
1. Abelmoscus esculentus Okra, bámia - zöld
2. Abelmoscus esculentus Burgundy red Okra, bámia - vörös
A trópusi, szubtrópusi országokban terjedt el. Indiától Ausztráliáig, a csendes-óceáni szigetvilágban szinte mindenütt megtalálható. Indiában, a Maláj-félszigeten viszonylag nagy területen termesztik, de Amerikában is megtaláljuk. A mérsékelt égövön kísérleteznek a meghonosításával. Magyarországon is megkísérelték már a termesztését. A tövenként előforduló 5-6 termés fiatal állapotban fogyasztható, később a termésfal megkeményedik, sárgászöld színe sötétbarnává válik. Az igen zsenge, éretlen termések fontos leves- és saláta-alapanyagok a meleg égöv országaiban. Savanyúság és főzelék készítésére is alkalmasak.
Minnél zsengébb állapotában érdemes szüretelni!
Leszedve csak néhány napig tárolható, ezért ajánlott rögtön főzőcskézésbe fognunk, vagy feldarabolva megszárítanunk.
Az okratermés apró (5-8 centis), enyhe ízű, halványzöld színű, ropogós külső héjú toktermés, hasonlít egy éretlen paprikára.
Multifunkcionális: főzés közben sűrű, ragadós anyagot bocsát ki, amelyet ételsűrítőként is felhasználnak,
Afrikában terméséből lecsóhoz hasonló egytálétel készül, Amerikában gumbo néven, a bolgároknál givecs fedőnéven levesként fogyasztják.
Párolva és sütve salátaként vagy húspótlóként ehetjük, magjából olajat sajtolnak, Bulgáriában pedig a leves mellett kávépótlóként is népszerű.