Vegyszer és műtrágyamentesen nevelt növények és vetőmagok.

A természet adta lehetőségeket alkalmazom a kertemben, (semmilyen vegyszert, sem műtrágyát nem használok!). Különféle palánták és cserepes növények, gyógy és fűszernövények, dísznövények, trópusi, mediterrán növények különlegességek, friss termések.

 Az oldal frissítve volt 2018.10.25.

Fűszernövények

(érdemes tudni a fűszernövényekről, hogy egyben gyógyhatásuk is van)

Az oldalon saját növényeimről készült képek láthatóak!

Fűszernövény magokat, gyökeres hajtást, kisebb növényt, rendelni e-mailben, telefonon lehet. Elérhetőségem a KAPCSOLAT címszó alatt találja a bal oldalon levő menüben.

  1. Bazsalikom - hagyományos piros (lila) és zöld

  2. Borsfű - (Clinopodium vulgare)

  3. Borsmenta - széleslevelű (Mentha x piperita)

  4. Borsmenta - keskenylevelű (Mentha x piperita)

  5. Borsikafű (csombord)- (Satureja montana)

  6. Hagyma metélő (snidling) (Allium schoenoprasum)

  7. Izsóp (Hyssopus officinalis)

  8. Kakukkfű - kerti (Thymus vulgaris)

  9. Kapor (Anethum graveolens)

10. Lestyán (Levisticum officinale)

11. Majoránna (origanum majorana)

12. Mustár - fehér és barna

13. Petrezselyem - metélő, fodros

14. Oregánó (oregano vulgare), szurokfű

15. Tárkony (artemisia dracunculus)

16. Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius)

17. Koriander (Coriandrum sativum)

 

 1. Bazsalikom - hagyományos zöld és piros (lila)

Magja egész évben rendelhető!

bazsalikom_-_zold_hagyomanyos.jpg

 piros_lila_bazsalikom.jpg

 Napimádó, egynyári növény. Az ajakosak családjába tartozik, így rokona a mentának, szurokfűnek, majoránnának, levendulának is. Az egyetlen biztos ismertetőjegye, ami nem téveszthető össze semmivel, a rendkívül jellegzetes, aromás illata. A húsos szár egyes részei még a leveleknél is több illatanyagot tartalmaznak.

A bazsalikom termesztése a kertben

Magról vethető növény, elegendő a kert melegebb pontjain egy centi mélyen a földbe dolgozni magvait, miután az utolsó reggeli fagy veszélye is elmúlt. A lakásban, apró cserépben elő is nevelhetjük, s így tavasszal már egy fejlett palántát ültethetünk ki a szabadba. A nagyobbacska növények dugványozhatók, sőt hajtásaik meg is gyökereztethetők. Ha a növény fejlődése közben néha visszacsípjük a csúcshajtást, akkor a bazsalikom bozótosan, elágazódásokkal gazdagon fejlődik, s talán még élete is meghosszabbodik kissé.

A bazsalikom, mint gyógynövény

Enyhébb fogfájásra, ínygyulladásra is kiváló a bazsalikom főzete. Az öblögetésre használatos teához nyolc közepes méretű és korú levelet használjunk, amelyeket aztán egy pohárnyi lobogó vízzel forrázzunk le. A szájban lévő tályogot a nyersen szétrágott bazsalikomlevél gyorsan elmulasztja.

Fürdővízbe téve frissítő hatást érhetünk el, természetes módon. A levelei és virágai potpourrinak is megfelelők. Kerti sütögetésnél a tűzbe dobva szárát, füstje elűzi a szúnyogokat, a konyhaajtó közelébe szárítás céljából akasztva pedig távol tartja a legyeket.

 

 2. Borsfű - (Clinoponium vulgare)

borsfu..jpg

 Gyógynövény-teáját több betegség (pl. étvágytalanság, torokgyulladás, alacsony vérnyomás, bélhurut) ellen használják, de illóolaj tartalma miatta likőr és konzervipar is hasznosítja.

20-40 cm magas, karcsú termetű évelő. Az egész növény bozontos szőrű. Szára hengeres ( bár az ajakosvirágúakra általában jellemző a szögletes szár). Levelei 2-6 cm hosszúak, átellenes állásúak,tojásdadok, enyhén csipkés szélűek, szőrösek, rövid nyelűek. Bíborrózsaszínű, 1,2-2 cm-es virágai tömött álörvben nyílnak a levélpárok hónaljában. Az egész növény enyhén aromás, a kakukkfűre emlékeztető illattal. Termése makkocska, amely négyesével ül a csészében. Július és október között virít tölgyesekben, erdőszéleken, meszes talajon.

 

  3. Borsmenta - széleslevelű (Mentha x piperita)

  4. Borsmenta - keskenylevelű (Mentha x piperita)

 A borsmentát hívják még angol mentának is.

A borsmenta az egyik legismertebb mentafaj, mely egy természetes hibrid, a vízi menta (M. aqatika) és a fodor menta (M. spicata) kereszteződésével jött létre.

Gyorsan nö és terjed, 30-70 cm magasra nö meg, lombhúlató évelő növény, mely nyári időszakban virágzik. Vízigénye nagy, de bárhol megél, szaporítani lehet maggal, rizómáinak osztásával és zöld dugvánnyal.

Magja egész évben rendelhető! Szezonálisan (tavasztól-őszig) kis cserepes növényként is kérhető.

 borsmenta_szeleslevelu.jpg

 borsmenta_keskenylevelu.jpg

 

5. Borsikafű (csombord) - (Satureja montana)

Magja egész évben rendelhető!

borsikafu-_csombor_2014.07.02..jpg

 

 Az évelő borsikafű  Erdélyben a Kárpátokban is honos kis örökzöld félcserje, már a rómaiak is nagy becsben tartották. Vergilius a méhei számára ültette, hogy táplálékot adjon nekik télire. Júliusban kezd virágozni, ilyenkor a méhektől megközelíteni sem lehet, csak estefelé. Nem kell sokat szárítani belőle, hiszen szinte egész éven át szedhető. Magról könnyen szaporítható. A félcserjékre általában érvényes, hogy augusztus elejétől már nem szabad erősen visszavágni őket, mert ha az új hajtások nem tudnak megfásodni, erős, nedves télen könnyen kifagy a növény. Ugyanez történik, ha árnyékba kerülnek, vékony, csenevész hajtásaik biztosan nem élik túl a hideget

A diétás főzésnél nagyon hasznos a feketebors pótlékaként. Gyomorerősítő, görcsoldó, étvágygerjesztő, bélféregirtó, felfúvódást gátló hatása van. Íze a borséra emlékeztett.

 Szaporítása: vetés április elejétől, június közepéig 30 cm sortávolságra vessük, 0,5-1,5 cm mélyen. Ritkítás 20-25 cm-re. 
Betakarítás: virágzó hajtásait egyszer vagy kétszer vágjuk, júliusban és szeptemberben. 
Felhasználása: elsősorban húsételek és babból, káposztából / pl. töltött paprika / készült ételek fűszerezésére használják.

Inkább egéves növényként termesztjük, mert nehezen telel át, kifagyhat!

 Érdemes tökfélék és bab mellé ültetni!

 

6. Hagyma metélő (snidling) 

(Allium schoenoprasum)

metelohagyma_snidling.jpg

 Lágyszárú évelő növény, mely május, júniusban virágzik, de csak a második évben. Sokféle vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, vértisztító és érelmeszesedést lassító hatása ismert. Fűszerként használva nyersen vagy főtt ételekre tálalás előtt szórjuk.

 Márciusban, áprilisban végleges helyáre lehet vetni. A magok 3-4 hét allat kelnek ki, jó tápdús és nedve földben.

 

 7Izsóp (Hyssopus officinalis)

Magja egész évben rendelhető!

izsop.jpg

 Az izsóp több ezer éve ismert gyógynövény a Földközi-tenger egész partvidékén, a Biblia is több helyen említi mint erős fertőtlenítőszert. Nálunk a középkori kolostorok olasz és francia szerzetesei telepítették meg, a füzéri várhegyen elvadulva is megtaláljuk. A napos, száraz sziklakertekben elszórt magjairól könnyen szaporodik. Virága többnyire sötétkék, de ha rózsaszín vagy fehér virágúakat találunk a magoncok között, érdemes őket nyári zölddugványozással elszaporítani, mert így biztos megtartják a színüket. Fűszerezésre a friss leveleket használjuk, teának az egész virágzó hajtás alkalmas szárítva is.

 Talajigénye:  kötött talajban és napos fekvésen fejlödik a legjobban.

Szaporítás:  legegyszerűbb magról nevelni, lehet tőosztás és dugvánnyal is. A magvetést lehet márciusban, bent melegben (cserépbe), vagy júniusban, helyre vetéssel. A márciusban vetett magokból származó palántákat május végén ültethetjük ki az állandó helyükre, 40-50 cm. egymástól. A nyári vetésből származó palántákat, ősszel vagy tavasszal (márciusban) ültetjük állandó helyre. Tőosztásból való szaporítás ősszel vagy tavasszal történhetik. A dugványozást áprilistól a nyári hónapokig végezhetjük a virágzás előtt 

 

8. Kakukkfű - kerti (Thymus vulgaris)

- szezonálisan (május-június-július) sarj, gyökeres növény is rendelhető!

Virágzáskor

kakukkfu.jpg

A kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) a mezei kakukkfű rokona, erős, intenzív fűszeres illata és felálló ágrendszere miatt kedvelt. Akkor virágzik, amikor a kakukk megszólal májusban. A virágzás kezdetén vágjuk le télire a szárításra szánt mennyiséget, így még újra tud hajtani, és a tél előtt megerősödik.

Gyógynövényként is alkalmazható, önállóan vagy keverék teában, nagyon jó izű tea készül belöle.

Talajigénye: középkötött tápdús talajban, napos fekvésű területen szereti. 

Szaporítás: legcélszerűbb magról nevelni a palántákat, lehet zöld dugványról, vagy tőosztásról is szaporítani. A magvetést lehet márciusban, bent melegben (cserépbe), vagy júniusban, helyre vetéssel. A márciusban vetett magokból származó palántákat május végén ültethetjük ki az állandó helyükre, 20-30 cm. egymástól. érdemes 3-4 évente újra telepíteni a növényt, mert elöregszik!

Gyüjtés: virágzás alkalmával a virágos ágakat levágjuk és szellős, árnyékos helyen szárítjuk. Magnyerés szempontjából a területnek egy részét érintetlenül hagyjuk.

 

 9. Kapor (Anethum graveolens)

Magja egész évben rendelhető!

 

- a képen kapor látható hagymával vetve, nagyon jó társnövények!

kapor.jpg

 A bazsalikom után a kaporban található a legtöbb ásványi anyag, levele, fiatal virága, szára és beérett termése minden része alkalmas fűszerezésre. Tápdús talajt, napos helyet, és bőséges vízelátást szeret. 

 Magját március elejétől érdemes vetni, 2-3 cm mélyen.

 

10. Lestyán (Levisticum officinale)

Magja egész évben rendelhető!

A lestyán télálló évelő növény, bármilyen átlagos talajban jol fejlődik, napon, félárnyékon egyaránt, de kedveli a tápdús, állandó nedves talajt. Június közepén érdemes visszametszeni, hogy új hajtás növesztésére ösztönözzük. Szaporítani magvetéssel érdemes, 15-18 fokon csírázik, 2-3 m. magasra is megnőhet.

A növény minden része fogyasztható, 1 tő növény 2-3 év alatt akorára nő, hogy ellát egy egész családot is. Ha nem akarunk magot fogni, akkor virágzás előtt vágjuk le a felmagzott szárat, hogy ösztönözzük újabb levelek fejlödésére.

Meleg fekvésű termőhelyeken, mély termőrétegű talajokon termeszthető.

 Magvetés ideje: Állandó helyre vetése október - november Vetésmélység 1,0 - 2 cm, a sortávolság 50-60 cm.

Palántaneveléshez magvetés ideje: Március - április cserépbe

Tippek:

A lestyán minden része fogyasztható, a szárakat felhasználhatjuk, mint a zellert.

Egy egészséges példány megfelelő körülmények között akár 3 méter széles is lehet

Egy tő ellát egy családot elegendő mennyiségű levéllel

Virágzás előtt vágjuk le a virágfejet, így ösztönözzük, hogy levelet új leveleket hozzon.

 

 11. Majoránna (origanum majorana)

 

 A majoranna mint a legtöbb fűszernövény, szintén a Földközi-tenger mellől származik. napfényes meleg hyelyre kell tervezni ültetését! Szárítva húsok, mártások, burgonyaételek, hurka, kolbász fűszerezésére használható.

Magvetése:

 Talaja laza, humusztban gazdag és jó vízáteresztő legyen! Márciusban magját érdemes cserépbe vetni és világos helyre helyezni a lakásban. A talaját tartsuk állandó nedvesen, csírázása kb. 3 hét. A palántákat majd a fagyok elmúltával hármasával ültessük ki a kertbe egymástól 15-25 cm. távolságba.

Magját egyenesen a kertbe is lehet vetni, május közepe után, szinte ne is takarjuk földdel, mert fényre csírázik.

Korra reggel és késő este a lagjobb szedni.

A növényben bőven találhatók illóolajok, cser és keserűanyagok. Erősíti az idegeket, görcsoldó és gyomornyugtató hatása van.

A majorannát érdemes folyamatosan, vágni, metszeni, mert igy mindig friss és új levelekhez jutunk! Érdemes egész évben folyamatosan gyűjtögetni belőle és megszárítani, mert jól megőrzi ízét, illatát.

Jó tudni, a hangyák kerülik!

 

12. Mustár

Népszerű fűszernövény, magjából pépesítve készül az ismert mustárszósz, de egészben is kiváló ízesítő. Zöldtakarmánynak, zöldtrágyának rövid tenyészideje miatt tavasztól augusztus végéig vethető. A zöldtömeget lekaszálva, és a talajba forgatva, nagyon jót tesz a földdel.

 

13. Petrezselyem - levélpetrezselyem, (metélő, fodros)

fodros_meteopetrezselyem.jpg

 

Hagyományos levélpetrezselyem

levelpetrezselyem.jpg

 

Délkelet -Európában honos, kétéves növények közzé tartozik. Nem érzékeny a hidegre, ezért magját ősszel, februárban, márciusban is egészen júniusig lehet vetni. Tápanyagban gazdag, félárnyékos helyre érdemes ültetni. Kétévenként kell újravetni, hogy állandó jeleggel legyen zöldpetrezselymünk.

 A magok csírázási ideje 20 -30 nap is lehet, többször visszalehet vágni mert annál erősebb lesz a növekedése. 

 

14. Oregánó - (oregano vulgare) másnéven, szurokfű

 oregano_szurokfu.jpg

A növény évelő félcserje, amelynek a levelei és virágai is ehetőek, magassága 40-60 cm.

A közönséges szurokfű hazánkban vadon is megterem, de leggyakrabban elsétálunk mellette, mert nem ismerjük fel az út szélén. Kevés gondozás mellett is megél, kertünkben ültethetjük sziklakertbe, erkélyre dézsába, konyhaablakba, vagy a fűszerkertbe is. Nyáron jól viseli a tűző napot, a hőséget és a száraz homokos talaj sem zavarja. Télálló növény, viszont, ha túl sok vízet kap és kötöttebb talajban van kifagyhat télen!

Magról és tőosztással lehet szaporítani.

Magját március, április hónapban érdemes kiszórni, cserépbe, vagy állandó helyére a kertbe.

Palánta növényként, vagy tőosztással, április végén, májusban érdemes ültetni.

 Lehet készíteni oregános ecetet, olajat és megszárítva fűszerként. Fűszerként felhasználhatjuk pizzához, paradicsommártáshoz, tésztákhoz, sült húsok mellé, és halakhoz is.

 

 15. Tárkony (artemisia dracunculus)

(más néven: tárkonyüröm, esztragon, tarragon)

Orosz tárkony (Artemisia dracunculus var. redowsky Turcs Asteraceae) - ős vad növény

A francia tárkony (A. dracunculus L.)

Magja az orosz tárkonynak van - egész évben rendelhető!

 Rendelhető: szezonálisan, tavasztól-őszig, gyökeres hajtás, kisebb gyökértörzs, 4-5 hajtással!

tarkony.jpg

Ázsia pusztáin honos, valószínű, hogy a népvándorlás során még őseink hozták be a Kárpát-medencébe és terjesztették el. Erdélyben az egyik legismertebb és legkedveltebb fűszernövény. Eurázsián kívül Észak-Amerikában is ismert és elterjedt fészkesvirágzatú növény.

Két fő változata terjedt el: a francia tárkony (A. dracunculus L.) és az orosz tárkony (A. dracunculus var. redowsky Turcs.), az utóbbit egyes helyeken A. dracunculoides Pursh. néven tüntetik fel. Az orosz változat jóval igénytelenebb, de lényegesen kevesebb illóolajat tartalmaz a franciával szemben, így mára már szinte csak a francia tárkonyt találjuk az ültetvényekben.

A növény lágy szárú, évelő, rövid gyökértörzséből igen dús gyökérzet ered. A gyökértörzs évente fokozatosan vastagodik, ez a fő terjedési módja. Ebből ered a 10-20 barnásfehér, 10-15 cm hosszú tarack, amelyet gyakran a sok járulékos gyökér annyira befed, hogy maga alig látható. A hajtások zöldek, a tövükön barnásvörösek, alulról felfelé a vegetáció előrehaladtával fokozatosan fásodók. A szárak hossza az 1,5 m-t is elérheti. Az ép szélű szálas-lándzsás levelek a száron szórtan helyezkednek el. Kopaszok, mindkét oldalukon fénylő zöldek.

Virágzatadúsan elágazó, zöld, bugás fészek, virágai aprók, sárgásfehérek. Termése kaszat, apró, fehéres. A mag 1-2 évig jó, 5-8 nap alatt kel ki.

 Közepes hőigényű növény. A magok 4-5 °C-on már csírázásnak indulnak. Későbbi fejlődéséhez elegendő 15-20 °C is, de a nagy melegtől sem károsodik. Fagytűrő képessége kiváló. Hótakaró nélkül is elvisel 15-20 °C-os fagyokat, ezért hazánkban ritkán fagy ki. Zöld hajtásai néhány fokos késő tavaszi vagy kora őszi fagyot károsodás nélkül elviselnek.

Jó vízgazdálkodású, nyirkos talajok a legmegfelelőbbek számára. Szerkezet nélküli homokon, öntözés nélkül, illetve erősen kötött, levegőtlen agyagon kevés és rövid hajtásokat fejleszt. Tetemes vízigényéhez nagy tápanyagigény is párosul, ez utóbbit különösen telepítés előtt vegyük figyelembe, mert több évig marad egy helyen és erősen talajzsaroló növény.

Szedésre legalkalmasabb a virágzás ideje, a július eleje. A hajtásokat legalább 8-10 cm-es csonk visszahagyásával vágjuk le, majd száraz, szellős helyen szárítsuk meg. Az újra serkenő hajtások a fagyok előtt még egyszer betakaríthatok. A második szedés illóolaj-tartalma már némileg elmarad a nyárihoz képest.

A tövek 10-12 évig elélhetnek, de hajtásképző tevékenységük 5-6 év múlva fokozatosan csökken, ilyenkor ajánlatos megújítani az ültetvényt.

 Házi fűszerezésre (báránysült, vadas húsételek, zöldbab-, borsó, burgonyafőzelékek, savanyúságok eltevése stb.) frissen vagy szárítva kiváló. Növényi ecete is nagyon ízletes. Teája vesetisztító, epehajtó, étvágyfokozó hatású. Használják hurutos megbetegedésekre és magas vérnyomás ellen.

Gyógyhatása is kiemelkedő! - érdemes szárítani levelet és teaként is fogyasztani.

A tárkony egy elismert gyógynövény a következő állapotok és tünetek kezelésére:

Álmatlanság, fogfájás gyomorrontás, étvágytalanság, bélférgek, hiperaktivitás, anti-bakteriális tulajdonságok nyílt sebek esetén, depresszió.

 

16. Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius)

safranyos_szeklice.jpg

Az igen drága sáfrány helyettesítésére is használják. Virága nyíláskor világos narancsszínű, szárítás után pedig vörös, vagy vörösesbarna lesz. A fészekből kicsipegetett virágszirmok belsejében lévő bibék (Carthami flos) adják a fűszert.

Népies nevei: bogácssáfrány, parasztsáfrány, parasztok rokkája, magyar sáfrány, szeklice, olajözön, szaflór, saflor, bogáncs sáfrány, fattyú sáfrány, pór-, tót-, vagy vadsáfrány, magyar pirosító.

Sáfrányos szeklice termesztése

A vetésforgóba jól illeszthető, előveteményre nem érzékeny, önmaga után 3-4 év elteltével termeszthető. Jól feltárja a talaj tápanyagkészletét, nem igényel közvetlen tápanyag utánpótlást. Optimális vetésideje április eleje, sortávolság 40-60 cm, vetésmélység 3-5 cm, igényli a gondos magtakarást. Ezt a műveletet könnyű hengerrel vagy magtakaró boronával végezhetjük. Sűrű kelés esetén 10-12 cm tőtávolságra ritkítsuk ki a növényeket. Tenyészidőszakban a gyomtalanítást kapálással végezzük.

Egyéves lágyszárú, gyökere karószerű, 25-30 cm hosszú, elágazó. Szára 70-150 cm magas, felálló, felsőrészén elágazó. Levelei szórt állásúak, 5-10 cm hosszúak, lándzsásak, árhegyben végződőek, a levéllemez széle tüskésfogú. Virágzata végálló, gömbölyded alakú, a fészekvirág átmérője 1-3 cm. A fészekvirág pikkelylevelei cserépfedélszerűen borítják egymást, bőrszerűek. Hímnős csöves virágai vannak, a párta színe citromsárgától, a narancssárgáig változik, elvirágzáskor láng vörös lesz. Az első virágok július elején nyílnak, a virágzásidő 35-40 nap. Termése fehér színű kaszat, 5-8 mm hosszú.

Szárított állapotban vörösesbarna, aromás illatú, kesernyés ízű növényi fűszer. A virágból kinyerhető két festékanyag a vízben oldódó szaflórsárga és a vízben nem oldódó szaflórvörös. Valaha mi magyarok is nagy sáfránytermesztők és fogyasztók voltunk. Mátyás király környezetéről szólván Galeotto Marzio a legfontosabb fűszerek közt említi a borssal és a gyömbérrel együtt. Még a 19. század elején megjelent szakácskönyveinkben is magától értetődő hozzávaló, de idővel szinte teljesen eltűnt a látókörünkből. Régebben a népi gyógyászatban a virágok főzetét erős köhögés, fulladás ellen használták.
 
Hatóanyagai:
  • A-vitamin,
  • E-vitamin (antioxidáns hatású α-tokoferol),
  • K-vitamin,
  • kalkon,
  • krocetin,
  • olajtartalmából linolsav (84,43%),
  • kartamin (sárga),
  • kartamon(narancs),
  • p-kinonok, flavonoidok, linolénsav,
  • palmitinsav (5,38 %),
  • olajsav (9,89 %)
  • Felhasználható részei:
  • virágszirmok belsejében lévő bibék (Charthamus tinctorius flos)
  • mag (Chartamus tinctorius semen)
Felhasználás módja:
  • tea
  • hidegen sajtolt olaja
  • fűszerként, főleg levesekbe

 

A sáfrányos szeklice élettani és gyógyhatása:
 
Szív- és érrendszer: Csökkenti a magas vérnyomást.
Lassítja a vérerek falán a lerakódások kialakulását.
Fitoszterolokat is tartalmaz, vagyis olyan növényi vegyületeket, melyek szerepet játszanak a koleszterinszint csökkentésében, így a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is.
Segítenek szabályozni a vércukorszintet, ami az egészséges fogyás érdekében is nélkülözhetetlen.
 
Emésztőrendszer: Tisztítja a májat és az epét.
Sárgaság kiegészítő kezelésére.
Ételbe keverve fokozza a tápanyagok beépülését a szövetekbe.
Az olaj kiváló emésztésjavító hatással rendelkezik.
Ismert a hashajtó, féregűző és fájdalomcsillapító hatása.
 
Egyéb alkalmazás: A növény a szervezetbe behatoló kórokozók, illetve testidegen anyagok által kiváltott immunreakciót erősítik. Erre rendszerint akkor van szükség, ha az immunrendszer nem, vagy nehezen ismeri fel a veszélyforrást, vagy ha felismeri ugyan, de nem tud elegendő védekező sejtet csatasorba állítani. Ennek megfelelően többféle hatásmechanizmusú gyógynövény tekinthető immunerősítőnek: vannak közvetlen immunreakció-fokozók ilyen többek között sáfrányos szeklice.
A sáfrányos szeklice mag olaja gazdag E-vitamin forrás, ez az az antioxidáns, mely gátolja a rák kialakulását, megőrzi a bőr egészségét és salaktalanítja a szervezetet.
Gyermekkori ágybavizelési, ill. az időskori vizelettartási problémák kezelésére alkalmas.
 
Melegítő hatású.
  • Segíti az anyagcsere-működést, mérséklik az allergiás reakciókat.
  • Mind belsőleg, mind külsőleg gyulladáscsökkentő hatással bír.
  • Javítják az idegek és az agy működését.
Csökkenti a túlterhelés káros hatásait, segíti a szövetek vérellátását, fokozza az életerőt és hozzájárul a jó fizikai és szellemi állapot megőrzéséhez.
 
A sáfrányos szeklice mint gyógynövény szinergistái (más gyógynövényekkel való hatékony alkalmazása):
  • len
  • máriatövis (Syllabum marianum)
  • házi kender (Cannabis sativa)
  • kukorica (csíra) (Zea mays)
  • feketekömény (Nigella sativa)

 

 17. Koriander (Coriandrum sativum)

koriander.jpg

A koriander termesztéséhez jó talajra van szükség, és arra, hogy rendszeresen öntözzük őket. A koriandert mindig magról termesszük, és egyenesen oda vessük, ahol szeretnénk, hogy nőjön, mert nem szereti az átültetést. Az átültetéssel járó megpróbáltatás következtében megeshet, hogy egyenesen felmagzik, majd elpusztul, levelet pedig nem növeszt!

A koriander nagy, karógyökeret ereszt, így a kis cserepek nem elég mélyek ahhoz, hogy elférjen bennük. Tehát koriandert nem ajánlott cserépbe termeszteni.

A koriandert vessük 1cm mélyre, takarjuk be, majd öntözzük meg. A koriandert lehet sorokba is vetni, így könnyebb lesz kiásni őket, de akár el is szórhatjuk egy nagy területen. Ez attól függ, hogy mennyi mag áll a rendelkezésünkre. Nem kell sok magot vetni egy helyre, mert a koriander elég nagyra megnő, kb. 50 cm-re.

Amennyiben a leveléért termesztjük, hagyjunk 5 cm távolságot közöttük. Ha a magjáért termesztjük, ennél több helyre van szükségük, de a felesleges koriandert el lehet fogyasztani, egy párat pedig meg kell hagyni magnak.

A koriander magok 2-3 hét alatt csíráznak ki. Ha túl sűrűn nőnek, ritkítsuk ki őket. Igen, a legjobb módja a felesleg eltávolításának az, ha kihúzzuk őket (feltéve, ha ezzel nem sértjük meg a mellette levő növényt). A koriander nagy karógyökeret ereszt, ami igencsak ízletes. Az ázsiai levesek hozzávalói közt gyakran megtalálni a koriander gyökeret, ők úgy használják, mint az európaiak a petrezselyem gyökeret.

A koriander kiszedése

Miután a megritkított palántákat már elfogyasztottuk, leszedhetjük a koriander tövénél levő leveleket, csak bizonyosodjunk meg róla, hogy a növény elviseli a veszteséget, és hagyjunk rajta egy pár levelet, hogy tovább nőjön. Előbb vagy utóbb a koriander virágozni fog. Amint elkezdik a virágszárakat kifejleszteni, nem hoznak több levelet. Ezért jó ötlet pár hetente koriandert vetni a nyári időszakban, így soha nem fogyunk ki a friss levelekből.

A koriander termesztése során felmerülő problémák

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a korianderek nagyon érzékenyek a melegre, és más zavaró tényezőkre. Ha bármilyen zavaró tényező éri őket, azonnal elkezdenek virágot és magot hozni. Ezért jól válasszuk ki a vetőhelyet. A hidegebb helyeken teljes napfényre van szüksége, de ha forró időre számítunk, gondoskodjunk számukra árnyékról.

Figyeljünk rá, hogy a korianderünk soha ne száradjon ki. Mint mindig a mulcs most is segít!

Sokan alábecsülik a koriander vízigényét, mert a legtöbb fűszernövény szívós. Tehát öntözzük rendszeresen és bizonyosodjunk meg róla, hogy a talaj jó vízelvezetésű. Ezen kívül a koriandernek nincs különleges talajigénye. A gazdag, sötét talaj mindig nagy és egészséges növényt terem, de az átlagos tápértékű talaj is jó neki.

A koriander nem szereti a magas páratartalmat. Mindig olyan helyen termesszünk koriandert, ahol a levegő szabadon áramlik.

Koriander termesztése trópusi permakultúrás kertben

Korábban azt mondtuk, hogy a koriander magától nő, és pontosan ezt is teszi: szaporítja önmagát. Így a permakultúrás kertbe tökéletesen beleillik ez a növény. Amikor az idő felmelegszik az esős évszak közeledtével, a koriander magokat termel. Jóllehet mindig leszedjük a száraz virágfejeket, ezért sok mag lehull a földre.

Az a nagyszerű a koriandermagban, hogy nem rothad el az esős évszak alatt, mint a legtöbb egyévi növény magja. A koriandermagok csak várnak a földben a szakadó esőben, a nedves, vizenyős talajban. Addig várnak, amíg elérkezik a következő száraz évszak, és amint eljön az első száraz éjszaka, máris kidugják fejüket a földből!

Sok ember az elején még ágyásokba és szép sorokba veti a koriandert, de később már nem foglalkoznak vele, mert vetés nélkül is elég koriander nő a kertben. Ahol, nem annyira hidegek a telek, a koriander nem fagy meg. Viszont nyáron kell termeszteni a koriandert; mivel magától szaporodik, csak meg kell várni, amíg eljön a meleg idő és kihajt. A hidegebb helyeken élőknek viszont ajánlott beszedni a magokat, és következő tavasszal elvetni.

 

 
Weblap látogatottság számláló:

Mai: 507
Tegnapi: 1 169
Heti: 507
Havi: 25 133
Össz.: 969 268
Oldal: FŰSZERNÖVÉNYEK
Vegyszer és műtrágyamentesen nevelt növények és vetőmagok. - © 2008 - 2024 - szatmari-naturkert.hupont.hu

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat