Az oldal frissítve volt: 2018.01.20.

KÁPOSZTA

1. fejes káposzta

A legrégebbi kerti növények egyike. Egyiptomban szent növényként tisztelték, már a görögök és a rómaiak is fogyasztották. A fejes káposzta világszerte az egyik legfontosabb zöldségnövény, hisz a Földön évente termő zöldségmennyiség mintegy 10%-át teszi ki. Sokoldalúan felhasználható, nagy vitamin-, ásványisó- és rosttartalmú, az év bármely hónapjában nyersen is fogyasztható zöldségféle. A fejes káposzta táplálkozási értékét elsősorban a benne található B₁-, B₂- és C-vitamin adja. C-vitaminból 50 mg/100 g található benne, melyből savanyított állapotban is 80–85%-ot őriz meg. 2–3% fehérjét és 1,5–2,5%-nyi cukrot tartalmaz.

 A fejes káposzta kétéves növény, első évben a fogyasztásra alkalmas „óriási rügy”, a fej alakul ki, s a téli tárolás során védjük meg a fagytól, a következő évben hoz magot.

Gyökérzete elsősorban a talaj felső 20–30 cm-es rétegét átszövő oldalgyökerekből, illetve a sokszor 120–150 cm-es mélységet is elérő orsógyökérből áll.

A szár az első évben csak néhány centiméter hosszúságúra nő meg, s csak a nagy szárazság hatására lehulló alsó levelek pótlása miatt nyúlik néha 20–25 cm hosszúra. A második évben fejlődő virágzati szár 100–150 cm hosszúságú, s rajta a levelek spirálvonal mentén helyezkednek el.

Virága a keresztesvirágúakra jellemzően 2–2 pár szirom- és csészelevélből áll. A 6 porzóból 4 hosszú, 2 rövidebb. A virágzás gyengén hímelőző, egy-egy virág három napig nyílik, s a lentről fölfelé nyíló fürtvirágzat nyílása 20–50 napig is elhúzódhat. A virágokat rovarok porozzák be, kismértékben a szél is besegíthet.

Termése becő, melyben 1–2 mm nagyságú, gömbölyű, fekete vagy sötétbarna magvak vannak.

Magja 4–5 évig őrzi meg csírázóképességét

A fejes káposzta számára a 6 és 20 °C közötti hőmérsékletek hasznosak. A fejes káposzta viszonylag jól tűri a hideget, palántakorban a rövid tenyészidejű fajták a mínusz 3–4 °C-ot is megsínylik néha, a hosszú tenyészidejűek mínusz 5–8 °C-ot is kibírnak. A fejes káposzta tavasszal fagyérzékenyebb, mint ősszel. Ősszel a fej akkor fagy el, ha a fagy a tenyészőcsúcsig lehűti a növényt. A jól szigetelő levél- és légrétegek mínusz 5–6 °C–ig huzamosabb ideig, de rövid ideig még mínusz 10–15 °C-ig is megvédik a fejeket a fagytól. Egyes fajták az áttelelést is viszonylag jól bírják.

A tenyészidő szerint a következő fajtacsoportok különíthetők el (ültetéstől a szedésig eltelt napok alapján):

 

– rövid tenyészidejűek (60–90 nap),

– középhosszú tenyészidejűek (90–120 nap),

– hosszú tenyészidejűek (120–170 nap).

 

 Korai káposztánál - kiskerti mennyiségben érdemesebb, magról palántát nevelni.

Vessük el a magokat, január vége - február vége között, ben a lakásban, fűtött fóliában, üvegházban! A jó palánta 3-4 lomblevelű, zömök, szívós és edzett. A túlfejlett palánták nehezen erednek meg. A korai termesztésre nevelt palántákat 6-7 hetes korukban ültethetjük ki március végétől, az időjárást figyelve, amikor tartós fagyoktól már nem kell tartani.

Figyelni kel, hogy a talaj folyamatosan maradjon nedves. A korai káposztát frissen használjuk fel, mert nem tárolható.

A késői növények palántáit nyáron neveljük fel. Ehhez csak 4-5 hétre van szükség; a kiültetésükre május végén, június elején kerül sor.

Oldal: KÁPOSZTA
Vegyszer és műtrágyamentesen nevelt növények és vetőmagok. - © 2008 - 2024 - szatmari-naturkert.hupont.hu

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat