Az oldal frissítve volt 2020.12.08.

GYÓGYNÖVÉNYEIM

Ezen az oldalon kertemben megtalálható gyógy és vadnövényeket mutatom be és sorolom fel.

A képek és leírás folyamatos feltöltés alatt, mivel minden évben lesznek újabb növények!

A gyógynövények általános vetési időszaka kora tavasztól nyár elejéig és ősz végén van! Ha még márciusban elvetjük, akkor van esély rá, hogy még abban az évben virágzik. Nem mindegyik virágzik a vetés évében!

A magvakat október-november-decemberben is el lehet vetni, mert egyeseknek kifejezetten hasznos a fagyhatás. A vegetációs időszak fajonként különböző, az egyes növények virágzási ideje eltér, így az éppen virágzó fajok egymást követik tavasz és nyár folyamán.

Abban az esetben ha a magokat egyenesen a kertbe szeretnénk vetni, akkor elés csak kiszórni, nem szüksége földet húzni rá!

A magvetésnél egyébbként az általános ajánlott vetési mélység, a magok méretét alapul véve kétszer, háromszor olyan mélyre vetjük, amekkora a mag mérete! Előnevelhetjük a növényeket cserepekbe, muskátlis ládában is, ha már elég erősnek tartjuk a növényt, palántaként kiültetjük, április - június és szeoptember - movember között!

Saját képek a kertemből

Apróbojtorján (Agrimonia eupatoria)

 Szaporítása magról vagy tőosztás utján ajánlott! Az apróbojtorján magját 0 - 1 cm. közötti mélységre vetjük, márciustól, próbálkozhatunk akkár palántát nevelni, vagy szabadföldbe állandó helyre vethetjük fészekbe 2-3 magot. Pontosabban Március végétől-május végéig illetve szeptember végétől-október végéig, kell vetni szabadföldbe! 

Az apróbojtorján évelő, vadon termő gyógynövény.  A növény érdekessége, hogy "szaporodását" úgy oldja meg, hogy érett termései horgas sörtékkel az állatok szőrébe ragadnak, így vetve el magját. Virágzása júniustól késő összig tart, 30 - 40 cm. magas növény. A virágos - leveles hajtás felső, 20 - 30 cm.-es részét gyűjtűk teljes virágzáskor, júniustól - augusztusig. Olyan sok gyógyhatása van, hogy inkább nem sorolnám fel itt mindent, csak röviden néhányt!

Hasmenésre, gyomor- és bélhurutra, krónikus májgyulladásra, torok- és szájgyulladásra, rekedtségre, mandulagyulladásra, máj és az epe működésének szabályozása. A lép működését szabályozó hatása miatt vérszegénységre is ihatjuk. Gyermekeknél ágybavizelés ellen is hasznos. Ilyenkor ülőfürdőt készítünk belőle. Bátran fogyaszthatunk belőle akár több csészével naponta. Borogatásként használhatjuk rándulásra, ficamra, lumbágóra. Reumás panaszok esetén fürdővízbe öntött 3-4 liter apróbojtorján tea csökkenti a fájdalmakat. Ugynailyen fürdőt készíthetünk vizelettartási problémákra is. Külsőleg még sebgyógyitásra, kelések, pattanások kezelésére használhatjuk. A középkorban mágikus erőttulajdonítottak neki!

 

 Citromfű (Melissa officinalis)

-  egy hatásos évelő, gyógy és fűszernövény egyben.

Szaporítani magról és tőosztással érdemes! Magját elültethetjük cserépbe 4-5 db. magot, márciusban. Nem kell betakarni földdel mert fényre csírázik, a cserép tetejére tegyünk egy üveglapot, hogy ne száradjon ki a földje. Április vége május elején lehet kiültetni a szabadba a palántátákat, 40-50 cm. egymástól. Április, májusban, szabadföldbe is lehet vetni a magot illetve a nyár végén is érdemes vetni. A magok 18°C fok felett kezdenek csírázni.

Egy évben kétszer ajánlatos levágni a  friss hajtásokat, június és szeptember körül, inkább a reggeli órákban. A levelek szárítását árnyékos száraz helyen végezzük. A levelek érzékenyek, ne törjük, nyomjuk, mert megbarnulnak. Ezzel csökkentjük a levéltörés mértékét. A friss leveleket adhatjuk salátához, halhoz, kompóthoz és süteményekhez. A belőle készült tea nyugtató és görcsoldó hatással bír, de fürdővízbe is tehetjük. A leveleket megszárítva érdemes teát készíteni belőle!

 A citromfű a Földközi - tenger mellékéről származó növénynek napsütésre és védett helyre van szüksége. Talaja laza és humuszban gazdag legyen, ne sajnáljuk tőle a komposztot. Szép egészséges növényt a napos meleg fekvésű, agyagos homokos talajon lehet nevelni. Kifejezeten meszes talaj kedvező számára.

A növény 50-70 cm magasra nő, télen visszafagy ám tavasszal új hajtásokat növeszt. Mivel fagyérzékeny novemberben a tövét takarjuk, vagy kissé töltögessük fel földdel. A citromfűvet 4 - 5 évnél tovább nem ajánlott, ugyanazon helyen nevelni, mert kártevői, betegségei elszaporodnak!

 

Cickafark - mezei (Achillea)

A női bajok legjobb gyógynövénye!

A cickafark az őszirózsafélék családjába tartozik. Évelő növény a szára 20-80 cm-re nő meg. Levelei lándzsásak vagy szálas lándzsásak, 2-3-szorosan szárnyasan összetettek oldalukon akár 50 levélke is kialakulhat. Virágai sugárvirágok, melyek 4-9 mm széles sátorozó bugákat alkotnak, a fészkek 4-6, fehér vagy rózsaszín sugárvirágból állnak. Termései 2 mm hosszú kaszatermések. Rovar és önmegporzású elterjedését a szél és a hangyák is segítik. Változatos formavilágú faj. A dombvidéktől egészen a havasok aljáig gazdag rétek, legelők, szántóföldek, talajrepedések, erdők és útszegélyeken előfordul.

Magját március végétől-május végéig illetve szeptember végétől-október végéig, kell vetni szabadföldbe, állandó helyre vetéssel! Magja 18 - 25 °C fokon csírázik jól.

A cickafark (Achillea millefolium) nemcsak az embert, a kertet is gyógyítja, minden növénynek jó szomszédja, a komposztot is hasznos anyagokkal gazdagítja. Vérzéscsillapító hatását már az ókorban is ismerték, a monda szerint Achilles ezzel gyógyította meg barátja súlyos sebesülését a trójai háborúban, innen kapta a növény a nevét. 

Napos vagy félárnyékos helyet kedveli, szárazabb talajon fejlődik jól. A zsenge leveleket már kora tavasszal, míg az egész virágzó növényt június és szeptember között érdemes begyűjteni. Virágzási ideje júliustól-szeptemberig tart. Szívós, nagyon ellenálló, sőt szinte kipusztíthatatlan. Silány talajú mezőkön, legelőkön, utak és szántóföldek mentén, száraz lejtőkön terem. Apró fehér vagy rózsaszín virágai ernyőhöz hasonló virágzatot alkotnak. Szaporítani gyökérosztással, vagy magról lehetséges.

Szürkészöld színű, évelő növény. Az íze aromás, kesernyés. Csak a fehér virágú cickafark-fajok rendelkeznek gyógyhatással! A cickafarkfű is nagyon sokoldalúan felhasználható, rengeteg betegségre és megelőzésre jó!

Csak röviden, hogy mi mindenre jó a teája:

Vérzéscsillapításra, emésztőrendszeri panaszokra, felfúvódás, székrekedés. A cickafark enyhíti amenstruációs fájdalmakat, mérsékli az erős vérzést, szteroltartalma szabályozza a havi ciklust. Ezenkívül csökkenti a vérnyomást, javítja avérkeringést, enyhíti a visszértágulatot. Enyhén nyugtató és lazító hatású.

 A virágból déli napsütéses időben kell szedni, mert ilyenkor a legtöbb benne a hatóanyag!

Csipkebogyó, (vadrózsa) - (Rosa canina)

 

 

Gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare)

 Ez egy évelő növény mely 1 m. magasra is megnő. Sárga virágai július - augusztusban nyílnak, nagyon látványos. A talaj iránt nem igényes, félárnyékos napos helyet kedvel. Tőosztással és magvetéssel szaporítható. A gilisztaűző varádics hangyák és sok egyébb káros rovar ellen hatásos, és ezt a hatását akkor is kifejti, ha a főzetével locsolunk. Állatoknál giliszta és féregűzés esetén is nagyon hatásos.

Érdemes ültetni a kertbe, gyümölcsfák védelmébe eredményes.

 

Kamilla (Chamomilla recutita) - orvosi székfű

A kamillát vethetjük kora tavasszal és ősszel is! A magok kb. 2 hét allat kellnek ki.

A tavaszi vetésnél áprilisban vessük magról, 30-40 cm-es sortávolságra, vagy csak szórjuk el a magját a végleges helyre. Humuszban gazdag kissé vályogos talajt nagyon szereti. Ahozz, hogy jól eltudjon bokrosodni 20-30 cm-es tőtávolságra legyenek egymástól. Vetésnél porhanyos elgereblyézet föld legyen és szinte alig takarjuk be földel, 0,5 max. 1 cm. mélyre kerüljön a mag.

A kamilla virágzatot egész nyáron át folyamatosan lehet szedni és szárítani. Érdemes káposzta, burgonya, zeller, póréhagyma közelébe telepíteni! Ha egyszer vetünk a kertünkbe és hagyjuk, hogy elvirágozzon, kiszórja magját, akkor innentől kezdve rendszeresen lesz minden évben kamilla a kertben.

 

 Kis ezerjófű (Centaurium erythraea)

Nagyon apró magjai vannak, ezeket csupán ki kell szórni a földre nem kell takarni. Leginkább március-július, szept. - nov. között érdemes vetni a magokat. Már az ókorban és a középkorban is megbecsült növény volt. 

A szesziparban a gyomorkeserűk alkotórésze. A tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozik, egy- vagy kétéves, védett növény. Hazánkban termő mindhárom faja (kisezerjófű, keskenylevelű ezerjófű, csinos ezerjófű) gyógynövény, de leggyakrabban a kisezerjófű fordul elő. A kisezerjófű erdőirtásokban, száraz réteken terem.

Hatóanyagok: keserűanyagokat, (eritaurint, gencianint) szekoiridoidokat (centapikrint, genciopikrint), flavonoidokat, xanton-származékokat tartalmaz.

Gyűjtés: Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett. A termesztett ezerjófüvek föld feletti részét gyűjtik virágzáskor, ami júniustól augusztusig tart. A füvet mindenképpen árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfény hatására elveszti a színét.

 

Körömvirág (Calendula officinalis) - évelő

A körömvirág a fészkes virágzatúak családjába tartozó, egyéves, lágyszárú növény. Gyökere karószerű, mélyre hatoló. Szára 40-70 cm magas, kissé szögletes, szőrözött, aljától elágazó, világoszöld. Húsos levelei mirigyszőrösek, hosszúkásak, lapátszerűen szélesedők, szórt állásúak. Virágzata 4-10 cm átmérőjű, végálló fészek. Színe a citromsárgától egészen a narancsvörösig változó. Virágai kétfélék: nyelves termős sugárvirágok és csöves korongvirágok. Csak a szélén lévő virágok adnak csíraképes kaszatterméseket, amelyek karomszerűen görbültek, érdes barnás színűek.

Hatóanyagai a virágzatában találhatók meg, ezek: flavonoidok, karotin típusú festékanyagok, illóolajok, E-vitamin. Virágzatát teakeverékekben epekiválasztás fokozására, gyomor- és bélfekélyek megelőzésére alkalmazzák. Kivonatát külsőleg (kenőcsök formájában) sebkezelésre (bőrregeneráló, hámosító hatás), festékanyagait ételek, italok színesítésére használják. Nemesített fajtáit dísznövényként termesztik.

Környezeti igénye

A körömvirág napfény- és melegigényes növény. Szárazságtűrő, de megfelelő hozamot és jó minőségű drogot csak jó vízgazdálkodású, könnyen melegedő, lazább szerkezetű talajokon termesztve lehet elérni. Hidegtűrő képessége jó, kisebb fagyokat is kibír. Mély fekvésű, párás helyen nem ajánlatos elszaporítani, mert a lisztharmat fertőzés veszélye nagy. A mag csírázásához már 8-10 ^oC is elegendő.

Szaporítás

A körömvirág hosszú tenyészidejű növény, az őszi fagyokig virágzik, ezért a virágzatok folyamatos szedése (kézimunkaerő -igényes betakarítás) családi gazdaságokban oldható meg sikeresen. A körömvirág magját (kaszattermés) korán tavasszal, márciusban amikor már rá lehet menni a talajra és elérte a 8-10 ^oC talajhőmérsékletet elvethetjük. A vetés sortávolsága 40-50 cm, vetésmélysége 2-3 cm. Július végén, augusztus elején amikor a virágok már apróbbak a növényeket az alsó elágazás felett célszerű visszavágni (az állomány „felújítása”) érdekében.

Betakarítás

A növények május végétől virágoznak, a virágzatok szedését 3-4 naponként a fagyokig végezhetjük. A virágzatok folyamatos szedése serkentően hat az újabbak képződésére. A szedést kézzel végezzük, úgy, hogy a virágokon a csészelevelek alatt 1 cm szárrész maradjon. A virágokat kosárba vagy egyenesen szárítókeretre helyezzük, vékony rétegben, hogy ne törődjenek. A sziromleveleket (nyeles virágok) külön is begyűjthetjük úgy, hogy a virágzatból kitépjük.

 

Menta

 Ánizsmenta (Agastache foeneculum)

80-100 cm magas nyár végén, ősz elején virágzó évelő gyógynövény. Részben napos vagy félárnyékos helyre ültessük. 

 Alkalmazása: meghűlés, hurutoldás esetén, fűszerként is  használhatjuk a levelét, limonádék, gyümölcslevesek, édességek ízesítésére.

 

Mezei katáng (cikória)

 

Mezei pipacs (Papaver rhoeas) Vadmák

Hazánkban is őshonos növény. Termése tok (mákgubó alakú), mely sok apró fekete magot tartalmaz, melyek évekig csíraképesek. A kerti mák őse. Szirmaiból régen festő anyagot nyertek, a magjából olajat préseltek. Gyógynövény is, teája köhögés csillapító, nyugtató, öblögető. A szárított, összetört szirmokból kiváló köhögéscsillapító tea készül, ami enyhíti az asztmás tüneteket, és jó hörghurut és mandulagyulladás esetén is. Ehhez két kávéskanálnyi pipacsszirmot le kell forrázni 2 dl vízzel, majd 10-15 percig állni hagyni, és már fogyaszthatjuk is. Ez a tea nemcsak a köhögésre gyógyír, de az idegességre, az álmatlanságra is. Frissen fogyasztva mérgező lehet, főleg gyerekek számára veszélyes.

Májustól októberig virágzik.

 

Muskotályzsálya (Salvia sclarea) 

Terebélyes, 1-1, 5 m magas, kétéves fűszernövény. Virágai ibolyaszínűek. Melegkedvelő, sok fényt igényel. 

Vetés: márciusban vessük 45-50 cm-es sortávolságra, 2-3 cm mélyre. Első évben csak tőlevélrózsát fejleszt és csak az áttelelés után képez magszárat. 
Felhasználás: a második évben július-augusztusban vágjuk levél nélküli virágzatát, a teljes virágzás után 8-10 nappal. Kellemes, ámbra illatú, muskotály zamatú borok készítésére használható.Teája külsőleg gyulladáscsökkentőként, belsőleg felfúvódás, gyomorpanaszok ellen, stresszoldásra használható.

Melegigényes, ennek ellenére jól alkalmazkodott a kontinentális éghajlathoz. Csírázása 10°C körüli hőmérsékleten indul meg. Alacsony hőmérsékleten lassan, 20°C  felett felgyorsul a növekedése. Hőmérsékleti igénye 25 - 30°C, nagy hőigénye ellenére viszonylag jól tűri a fagyokat. Enyhe teleket fagykárosodás nélkül átvészel, de tartósan a - 15 - 20 fokos száraz hidegeket, a későn vetett állományt károsítják. Csírázása-kelése és a tőlevélrózsa kialakulása idején igényli a legtöbb vizet. Hazánk szárazabb területein érdemes termesztésével foglalkozni, mert öntözés nélkül is jó a hozama. Hűvösebb, csapadékosabb nyarakon minősége leromlik. Alkalmazkodik a gyengébb minőségű, sekélyebb termőrétegű talajokhoz. Száraz, meleg domboldalakon is megél. Erősen kötött, vizenyős talajba ne telepítsük.

 

 

Orbáncfű, (mezei) - (Hypericum perforatum)

Az orbáncfű (Hypericum perforatum) virágzása a nyári napfordulót jelzi. Ekkor jár a nap a legmagasabban az égen, és ezt az erőt rejti a virágok teája a téli fényhiányos depresszió leküzdésére. Virága olyan szép, hogy az évelők között is helye van, de nem könnyű megtelepíteni. Elhúzódva, évek múlva csírázik, és csak ott, ahol akar. Kutassuk fel a közeli réten, domboldalon, innen is meg lehet szedni a virágot, a terméses ágakból pedig vigyünk be a kertbe, és szórjuk le olyan helyre, ahol nyugodtan csírázhat.

 

Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris)

 

Porcsinfű, kövérporcsin (Portulaca oleracea)

A természetes táplálkozáshoz való visszatérés az egészséges életmódra való törekvés egyik legfontosabb tényezője. A környezetünkben vadon termő növények között több olyan is van, amiből ehető ételeket készíthetünk, amellett, hogy gyógynövényként is használhatjuk őket. A legtöbbjük előfordul a saját kiskertünkben is, de általában gyomnövénynek tartjuk, pedig sok közöttük ehető.

Népies neve: disznója, disznóporcsin, kövérfű, kövérke, kövérlányka, poncsér.

Őshazája feltehetően a Nyugat-Himalájától Dél-Oroszországon át egészen Görögországig húzódik. A Himalája lábánál, egészen 2000-3000 méteres magasságig vadon előfordul. Mások amerikai eredetűnek tartják, és innen vélik elterjedését az egész világon. Nálunk vadon is előfordul, többnyire gyomnövényként tartjuk számon.

Gyűjtési idő: Gyűjthető egész nyáron, virágzás előtt. Annyira jellegzetes, hogy más növénnyel nem téveszthető össze.

A kövér porcsin omega 3 zsírsavakban igen gazdag növény, különösen Alfa-Liposavban, amely vízben és zsírban is oldódó antioxidáns, ezért könnyen bejut a sejtekbe, ahol hatékonyan leköti az ott lévő szabad gyököket. Egy csésze porcsin levél elfogyasztásával 3-400 mg ALA kerül a szervezetünkbe. 

Magas C- és E-vitamin, valamint béta-karotin és glutation tartalmának köszönhetően immunerősítő hatást fejt ki. Antioxidáns tartalmánál fogva, lassítja az öregedés folyamatát.

A vér koleszterin- és cukorszintjére kifejtett hatásával védi az artériákat. Kiváló vértisztító, vérzéscsillapító hatású. Reumás megbetegedések kezelésére is használhatjuk, mind belsőleg, mind külsőleg, pakolásként. Féreghajtásra is kiváló, és gyulladáscsökkentő hatása miatt az aranyér tüneteit is enyhíti. 

Külsőleg izomgörcsök fellazítására használatos. Pakolásnak törjük össze a friss növény szárát és leveleit, fogjuk vászonruhába, és tegyük a sérült testrészre. Rögzítsük, akár egész éjszaka is rajta maradhat.
Antibiotikus, antifungális hatása miatt használják különböző bőrgyulladások, sebek, fekélyek, ekcéma és égési sebek gyógyítására.

A magyar népgyógyászatban a húgyúti betegségek és gyulladások kezelésében, valamint a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában alkalmazzák. Emellett használhatjuk fejfájás megszüntetésére, tüdőgyulladás, influenza és megfázás tüneteinek az enyhítésére. 

Konyhai felhasználásra is alkalmas, mivel ásványi sókban és B-, C-vitaminban gazdag, kellemesen sós ízű. Leveleit és fiatal hajtásait gyűjtjük. Olyan bioaktív anyagokat tartalmaz, mint az oxálsavak, alkaloidák, zsírsavak, kumarinok, flavonoidok, szívglikozidok, glikozidok. A közvetlen virágzás előtt begyűjtött levelek és hajtások a legmegfelelőbbek. A fiatal levelek és hajtások befőzéssel és fagyasztással egyaránt tartósíthatók. A kövér porcsin főtt, sült húsokhoz és grillezett ételekhez kínálható. A felaprított fiatal levelek a paradicsomsalátának kitűnő ízt adnak. Nem szabad az étellel együtt főzni, a finomra vágott leveleket tálalás előtt hintjük az ételre. A fiatal levelek frissen és szárítva sószegény diétás ételek ízesítésére kiválóan alkalmasak. A nagyobb, idősebb levelekből főzelék készíthető. 

Egyiptomban és Szudánban nemesített változatait kerti növényként termesztik. A nemesített kerti növénynek csak a levélmérete különbözik a vadon termőétől. Nyugat-Európában pedig vadon begyűjtik, majd friss saláta alapanyagként hozzák forgalomba.

 

Keleti szümcső (Bunias orientalis)

 Középmagas 30 - 100 cm. növény, néha ritkásan dúsan elágazó kissé mirigyes sárga virágszirmú. A levelei lándzsásak, fogas szélűek, gyomtársulásokban, legelőkön inkább nedvesebb helyeken sokfelé előfordul, de nem gyakori. 

A szümcső fehérjetartalma magasabb a búzáénál, ráadásul gluténmentes! Karalábé ízű és kissé édeskés friss levelei és virágzata ehető.

 

Vadápolka - méhbalzsam (Monarda)

 Észak - Amerikában őshonos évelő növény. Fűszeres citromos illatú levele van, számos orvosi és gyógyászati célra használják. Citromos, kakukkfüves aromája kiváló zöldfűszerré is teszi. 

Nagy foltokba ültetve igazán élénk egzotikus része lehet a kertnek. Virágzási ideje nyáron van, magassága elérheti a 80-120 cm-t is. Jó vízáteresztő homokos-agyagos talajt és napsütötte helyet kedvel. Szaporítása magról és tőosztással történik.

Vetés ideje palántaneveléshez: március-április
Vetés szabadföldbe: április-május

Betakarítás ideje szabadföldön: május második fele-október első fele, levelét és virágját is gyűjtjűk.

Teaként érdemes fogyasztani, nagyon egészséges. Teája nagyon jó fertötlenitő hatású, megfázásra, emésztés segítésére kitűnő!

 

Vérehulló Fecskefű (Chelidonium majus)

Évelő növény, egyszerű aranysárga virágai áprilistól-szept. októberig nyílnak. Könnyen nevelhető és terjedő növény. Teljesen tálálló, nyirkosabb területen jobban szereti. Szaporítani magról és tőosztással lehet. Használható külsőleg, frissen külőnféle bőrpanaszokra, ekcémára, szemölcsökre. Belsőleg alkalmazva görcsoldásra, fájdalomcsillapításra, ízületi panaszok enyhítésére, általános tisztító és vízhajtó hatása is van!

 

Levendula (Lavandula angustifolia)

Levendula szaporítása magvetéssel.

A levendula magot érdemes elvetni már január, februárban. Hideghatásra  (fagyra) van szükségük a magoknak, hogy kicsíráznaak, továbbá fényre is nagy szükségük van. A magok vetésénél nem szabad a magokat betakarni földdel! Lehet vetni cserépben, a fóliába, vagy télikertbe, illetve ki lehet szórni egyenes a kertbe is egy védett helyre ahol nem járunk!

Türelem kell hozzá, elég sok idő mire ki csíráznak a magok. 

Ha cserépbe ültetjük gyorsabb lehet. Min. 2 hétig kell érje a hideg a magokat, utána mehet egy melegebb helyre, 10-20 C° hőmérsékletre, ne engedjük kiszáradni a földjét. Így a magok kicsírázhatnak, min. 3-4 hét alatt. Napos és meleg helyre kell ültetni a levendulát, különösebb talajigénye nincsen, szereti a meszes, agyagos, tápanyagokban szegény földet, szárazságtűrő. A legfontosabb a sok napfény. Évelő növény, télre megáll a növekedésben, tavasszal pedig frissen hajtja zöld hajtásait. A bokrosodás elősegítésére virágzás után vágjuk vissza a bokrot a felére-kétharmadára. A levendulabokor így időről időre megújul és jelentős mennyiségű levendulavirágot fog hozni minden évben. Az ültetési távolság attól függ, mit szeretnénk. Ha szegélyt vagy sövényt szeretnénk kialakítani, akkor a tövek közti távolság 50 cm vagy ennél kisebb is lehet, ha nagy kerek bokrokat szeretnénk, akkor 80 cm-re vagy akár nagyobb távolságra is ültethetjük.

Levendula felhasználása, gyógyhatása:

• Javítja az életfolyamatokat, fokozza a testi és lelki frissességet.
• Antibakteriális, fertőtlenítő, gyulladást csökkentő hatása van.
• Aromaterápiában használva feszültségoldó, idegerősítő, nyugtató hatású. Enyhíti a fejfájást, a depresszív kedélyállapotot, segíti az elalvást, az alvászavarokat megszűnteti.
• Meghűléskor inhalálással tisztítja a légutakat, csökkenti a fertőzéseket. Asztmások ne használják így!!
• A pattanásos, gyulladásos bőrt bekenve nyugtatja. Érvényes pikkelysömörre és ekcémára is. Enyhíti a napozás okozta leégést.
• Masszírozások alkalmával a fáradtságot, izomfájdalmakat, a reumás fájdalmakat csökkenti. Gyulladásos izomfájdalmakat enyhíti.
• Az immunrendszert erősíti élénkíti,
• Relaxál, regenerál.
• Hatékony zsíros hajra és korpás fejbőrre is.
• Fürdővízbe cseppentve és kicsi tejet hozzáadva segít, hogy bársonyos legyen bőrünk.
• Női betegségeknél hatásos irrigáló szer. Recept: 1 liter kamillateához 4-5 csepp levendulaolaj.
• Oldja a szélgörcsöket, fertőtleníti a beleket.
• Rovarcsípéseket csillapítja, segíti a horzsolások és kisebb sebek gyógyulását.
• Párnánkra cseppentve, vagy párnahuzatunkba szárított levendulát téve segíti alvásunkat.
• Segít pszichés és idegi panaszok (alvászavar, idegesség, fejfájás, migrén)
• Szív és érrendszerhez kapcsolódó panaszok (alacsony vérnyomás) enyhítésében.
• A bőrápolásban is kiváló.
• Izmok és izületek gyulladásának csökkentésére.
• A belőle készült tea kiváló nyugtató, szélhajtó.

 

Varjúmák (Hibiscus trionum L)

 

 

A NÖVÉNY FAJTÁK LEÍRÁSÁT HAMAROSAN FOLYTATOM!

 

Oldal: GYÓGYNÖVÉNYEK - VADNÖVÉNYEK
Vegyszer és műtrágyamentesen nevelt növények és vetőmagok. - © 2008 - 2024 - szatmari-naturkert.hupont.hu

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat